A befektetők távolodnak az amerikai eszközök vásárlásától, ami a kincstári hozamok emelkedését, valamint a dollárindex és az amerikai részvények csökkenését okozza. A Bitcoin volatilitása csökkent az S&P 500-hoz képest, és alacsony bétájú eszközként jelenik meg a részvényekkel szemben – olvasható a Coindesk cikkében.
A Wall Street évekig kritizálta a Bitcoint (BTC) a volatilitása miatt, de a helyzet drámaian megváltozott. Köszönhetően annak, hogy Donald Trump elnök agresszív kereskedelempolitikája csökkenti az amerikai eszközök vonzerejét.
Trump április 2-i, úgynevezett „felszabadítás napi” vámbejelentése óta az S&P 500, a Wall Street irányadó részvényindexének hétnapos realizált volatilitása – éves szinten – 50 százalékról 169 százalékra ugrott a TradingView adatai szerint. Ez a legmagasabb szint a 2020-as koronavírus által okozott válság óta.
A BTC hétnapos realizált volatilitása megduplázódott, összesen 83 százalékra, de továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint az S&P 500. Ez arra utal, hogy a kriptopénz a részvényekkel szembeni, alacsony bétájú (alacsony volatilitású) fedezeti eszközzé fejlődhet. A vezető kriptovaluta 30 napos intervallumban is jelentősen kisebb volatilitásúnak tűnik, mint az S&P 500.
James Butterfill, a CoinShares kutatási vezetője e-mailben az alábbiakat fejtette ki az eszközök volatilitásával kapcsolatban:
„A részvénypiacokon a volatilitás drámai megugrása tapasztalható. Felülmúlva a Bitcoinét, amely jelenleg a volatilitás csökkenését tapasztalja. Ez felveti a kérdést, hogy a befektetőknek milyen eszközökben kellene bízniuk. Azokban, amelyek nagymértékben ki vannak téve a politikai befolyásnak és az emberi hibáknak? Vagy egy olyan matematikai keretrendszerben és feltörekvő értéktárolóban, amely ellenállóbb az ilyen kockázatokkal szemben?”.
A befektetők nem kérik az amerikai eszközöket
Az S&P 500 kevesebb mint két hónap alatt 14 százalékot ment lefelé, ami nagyrészt a kereskedelmi háborútól való félelmeknek köszönhető, amelyek a közelmúltban be is igazolódtak. A technológiai súlyozású Nasdaq és a Dow Jones Industrial Average hasonló veszteségeket szenvedett el a globális részvénypiacok megnövekedett volatilitásának köszönhetően.
Az ilyen mértékű kockázatkerülés miatt a befektetők történelmileg a globális pénzügyi rendszert alátámasztó kincstárjegyekbe és a globális tartalékvalutának számító amerikai eszközbe, a dollárba parkoltatták le a pénzüket.
Múlt péntek óta azonban a befektetők agresszíven dobták a kincstárjegyeket, ami a hozamokat felfelé hajtotta, a dollárindex pedig zuhant. Az úgynevezett 10 éves referencia kötvényhozam múlt péntek óta 62 bázisponttal 4,45 százalékra emelkedett. A dollárindex pedig – amely a zöldhasú értékét követi a főbb devizákkal szemben – az első negyedéves esést 100-ra, szeptember vége óta a legalacsonyabb szintre növelte.
A devizák jellemzően akkor erősödnek, amikor a nemzeti kötvényhozamok emelkednek. Kivéve, ha a piacok aggódnak az ország adóssághelyzete miatt. Ez esetben a befektetők pénzt vonnak ki a kötvénypiacokról, ami a hozamok megugrását és ezzel párhuzamosan a devizák leértékelődését eredményezi. A Global South 2018-ban ennek volt tanúja.
„A hozamok magasabbak, a valuta gyengülése gyakori az EM-ben (Emerging Market, vagyis a feltörekvő piacon). Ezt láttuk az Egyesült Királyságban a Truss összeomlása idején. De az Egyesült Államokban ez rendkívül abnormális. Mert az elmúlt 30 évben csak négy olyan epizódot találunk, amikor a dollár 1,5 százaléknál nagyobb mértékben értékelődött le, miközben a 30 éves hozam több mint 10 bázisponttal emelkedett” – mondta az Evercore ISI a Wall Street Journal vezető gazdasági tudósítója, Nick Timaros szerint.
„Ez az USA kivételes növekedési képességének elpárolgását és a dolláreszközök tartalékolási célú vonzerejének csökkenését tükrözi, méghozzá az amerikai döntéshozatal kiszámíthatatlansága miatt”
– tette hozzá az Evercore.
