Kezdjük a legelején: mi a Chainlink? A Chainlink egy decentralizált “orákulum-hálózat”, amely hidat képez a blokklánc-alapú intelligens szerződések és a valós adatok, az API-k (alkalmazásprogramozási felületek) valamint a fizetési rendszerek között. Azért hozták létre, hogy megoldja a blokklánc tér egyik alapvető kihívását: az okosszerződések képtelenségét arra, hogy külső adatokkal lépjenek kapcsolatba, vagy a valós világban hajtsanak végre műveleteket.
A Chainlink biztonságos, hamisításbiztos és megbízható módot nyújt, hogy a láncon kívüli adatokat és eseményeket a blokkláncra helyezzük. A hálózat erőssége a nyílt forráskódú és pezsgő életet élő közösségében rejlik, amely elsősorban adatszolgáltatókból, csomópont-üzemeltetőkből, okosszerződés-fejlesztőkből, kutatókból és biztonsági ellenőrökből áll.
A Chainlink rendszert már több mint 1700 kriptós alkalmazás integrálta, így a projekt natív érméje, a LINK mára a kripto piac egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált: 2024 decemberében a 12. legerősebb kriptovaluta több mint 15 milliárd dolláros piaci kapitalizációval.
A vállalat elsődleges célja annak biztosítása, hogy a decentralizált részvétel továbbra is elérhető maradjon minden olyan személy számára, aki érdekelt a hálózathoz való hozzájárulásban, beleértve a csomópont-üzemeltetőket és a felhasználókat is.
A Chainlink története
A Chainlink története jó tíz évvel ezelőtt indult. A SmartContract nevű startup alapítói, Sergey Nazarov és Steve Ellis 2014-ben kezdték el kidolgozni, hogyan lehetne eljuttatni a blockchain alkamazásokhoz a láncok kívülről érkező különböző információkat és adatokat.
Nazarov és Ellis 2017-ben 32 millió dollárt gyűjtöttek össze egy ICO során a terv gyakorlati megvalósítására. Az elsődleges érmekibocsátásnak köszönhetően összesen 1 milliárd LINK token került forgalomba. Az érmék 35%-át a csomópont-üzemeltetők között osztották szét, hogy beindítsák a decentralizált Oracle-hálózat ösztönzését. A tokenek 30%-a a Chainlink csapatánál maradt, hogy támogassák a folyamatos fejlesztéseket. Még ebben az évben Ari Juels-szel, a Cornell Egyetem professzorával közösen megírták a Chainlink projekt fehér könyvét.
A projekt 2018-ban újabb lökést kapott, miután integráltak egy megbízható végrehajtási környezeteken alapuló blokklánc-orákulumrendszert. A Town Crier néven futó projekt megkönnyítette a kapcsolatot az Ethereum blokklánc és olyan külső webes források között, amelyek HTTPS-t használnak a biztonságos adatlekérdezéshez.
2019-es start az Ethereumon
Az intelligens szerződések támogatására tervezett Chainlink végül 2019 indult el az Ethereumon és tette lehetővé, hogy az “orákulumok” a elkezdhessenek hiteles adatokat szolgáltatni a blokklánc-alkalmazások számára. A védjegyét 2019. március 12-én jegyezték be hivatalosan a Kajmán-szigeteken SmartContract Chainlink Ltd. Sezc néven.
A következő év újabb fontos integrációt hozott a hálózat életében: beolvasztották a Cornell Egyetem és Ari Juels újabb projektjét, a DECO-t. Utóbbi olyan protokollként működött, amely a zéró-tudás bizonyítékokat használja fel, hogy a felhasználók anélkül ellenőrizhessék az információk pontosságát egy blokklánc orákulum felé, hogy érzékeny adatokat, például születési dátumokat fednének fel.
2021-ben a Chainlink kiadott egy második fehér könyvet “Chainlink 2.0: Következő lépések a decentralizált orákulumhálózatok fejlődésében” címmel. Ebben a dokumentumban leírták a decentralizált Oracle-hálózatok képességeinek bővítésére vonatkozó elképzeléseiket, többek között az olyan hibrid okosszerződések beépítését, amelyek kombinálják a láncon belüli kódot az Oracle-hálózatok által nyújtott láncon kívüli szolgáltatásokkal. Szintén 2021-ben jelentették be a Cross-Chain Interoperability Protocol (CCIP) megoldást, amely lehetővé teszi az adatok és pénzügyi eszközök biztonságos átvitelét különböző blokkláncok között.
Hogyan működik a Chainlink?
A Chainlink-et azért hozták létre, hogy megkönnyítse a külső adatforrások és az általa támogatott blokklánc-alapú intelligens szerződések közötti kommunikációt. A folyamat egy háromlépcsős eljárásból áll.
Az első fázis az orákulum kiválasztása. A hálózaton munkát megosztó külső adatszolgáltatókat nevezik orákulumoknak: ezek teszik lehetővé, hogy a Chainlink okosszerződések pontos adatokat kapjanak külső forrásokból. A kiválasztással a Chainlink-felhasználó létrehoz egy SLA, azaz egy szolgáltatási szintű megállapodást, amelyben felvázolja a konkrét adatigényeit. A felhasználó a paraméterek beállítása után elküldi az SLA-t, és a Chainlink natív kriptovalutáját, a LINK-et letétként elhelyezi egy megrendelés-egyezés (Order-Matching) szerződésben, amely ezután ajánlatokat kap az orákulumoktól.
A második lépést adatszolgáltatásnak hívhatjuk: az orákulumok kapcsolatot létesítenek külső adatforrásokkal, hogy lekérjék az SLA-megállapodás által megkövetelt valós adatokat. Ezután az orákulumok feldolgozzák az adatokat, és visszaküldik azokat a Chainlink szolgáltatást használó szerződéseknek.
A harmadik és záró fázis az eredmények összesítése jelenti. Egyesítik az orákulumok által összegyűjtött adatokat és egy “Összesítő szerződésbe” zárják. Ebben az összesítő szerződésben egy belső reputációs rendszer alkalmazásával értékelik az egyes adatpontok hitelességét. Végül egy súlyozott pontszámot ad a felhasználónak (intelligens szerződés).
Az ökoszisztéma natív kriptovalutáját több dologra lehet használni. A LINK érmével kompenzálják a Chainlink csomópontok üzemeltetőit az adatokat kérő okosszerződések alapján. Az árakat az adatkereslet és a piaci feltételek alapján határozzák meg a csomópont-üzemeltetők. A felhasználók a LINK coinokat a stakingre is felhasználhatják: a Proof of Stake konszenzusmechanizmushoz hasonlóan a Chainlink operátorokat LINK jutalmakkal motiválják, hogy demonstrálják a projekt iránti hosszú távú elkötelezettségüket.
Mi a Chainlink? – Az alapítók
A Chainlink története mögött Sergey Nazarov, Steve Ellis és Ari Juels áll. Előbbi két fejlesztő közösen hozta létre SmartContract nevű technológiai startupot, amely a blokklánc technológiára fókuszált. Nazarov és Ellis a 2010 évek elején kezdett azon ötletelni, hogy olyan megállapodásokat hozzanak létre az okosszerződéseknek köszönhetően, amelyek minden iparági szereplő számára elérhetőek, függetlenül a szakértelmi és képzettségi szintjüktől. Ehhez a San Franciscó-i székhelyű Data Collective befektetési csoporttól kaptak támogatást, és 2014-ben megalapították a Chainlinket.
Sergey Nazarov a cég vezérigazgatója és társalapítója. Nazarov már a SmartContract és a Chainlink előtt is kriptós fejlesztésekben vett részt: létrehozta a Secure Asset Exchange nevű kriptovaluta pénzváltót, illetve a teljesen decentralizált CryptoMail nevű e-mail szolgáltatást.
Steve Ellis a Chainlink műszaki igazgatója és másik társalapítója. Ellis is részt vett a Secure Asset Exchange létrehozásában. Tapasztalt szoftvermérnök, korábban a Pivotal Labs-nál dolgozott, mielőtt a blokklánc-iparágba lépett volna át.
Ari Juels a Cornell Egyetem informatika professzora, számos blokklánc-projekt fejlesztője, jelenleg a Chainlink tanácsadója.
Mi teszik egyedivé a Chainlinket?
A projekt egyedi jellemzői közül a legfontosabb a lánc nélküli architektúra: a hálózat az összes csomópont összekötő eleme. A csomópontok az alkalmazásprogramozási felületeken (API) keresztül kapcsolódnak a tartalékokhoz, hogy válaszokat gyűjtsenek a Chainlink szolgáltatást használó szerződésekhez.
A Chainlink-csomópontok kapcsolódási képességük fokozására külső adaptereket is használhatnak, így harmadik féltől származó API-végpontok széles skáláját is elérhetik, áthidalva a blokklánc technológia és a valós alkalmazások közötti szakadékot. Ezek a külső adapterek a Chainlink sémában vannak kódolva.
A láncon kívüli adatok konvertálásában a ChainLink Core játszik kulcsszerepet. Ez a szoftver kezeli a szolgáltatási szintű megállapodások (SLA) részfeladatait is, azaz az egész folyamat történhet a láncban vagy a láncon kívül. Ezt a strukturális rugalmasságot a külső adaptereknek köszönhetjük.
Mi a LINK?
A Chainlink motorja a hálózat natív érméje. A LINK érmék lekötésével lehet ösztönzi a csomópontok üzemeltetőit, hogy pontos és megbízható adatokat szolgáltassanak az okos szerződésekhez. Ezek az adatok kritikus fontosságúak az olyan alkalmazások számára, mint például a decentralizált orákulum, a biztosítás, az ellátási lánc kezelése.
Az ökoszisztémán belüli hasznosságán túl a LINK széles körben elterjedt a különböző DeFi projektekben és blokklánc platformokon. Köszönhetően az Ethereum lánccal való integrációnak a decentralizált alkalmazások zökkenőmentesen hozzáférhetnek a külső adatokhoz, növelve azok potenciális felhasználási eseteit és funkcionalitását.
A LINK a kriptovaluta befektetők egyik kedvence: 2024 végén közel 13-15 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a 12. helyen áll a digitális valuták listáján. A Chainlink maximális készlete 1 milliárd LINK érme, ebből jelenleg több mint 600 millió van forgalomban.
Hogyan működik a LINK érme stakingje?
A LINK token egyik hasznossága, hogy stakingre lehet fordítani. A LINK-staking működésének több célja is van: jutalmak és akár büntetések rendszerével is ösztönzi a Chainlink orákulum hálózatának megfelelő működését. Emelett növeli a csomópontok üzemeltetőinek lehetőségeit, hogy a hálózaton belüli feladatokon pénzt keressenek.
A Chainlink érmék tulajdonosai biztosítékként stakelik tokenjeiket, amelyeket megadóztathatnak vagy megbüntethetnek, ha például egy csomópont helytelen adatokat szolgáltat. Utóbbi esetben a tisztességtelen validálóktól az adózás révén beszedett LINK érméket jövedelemként szétosztják a tisztességes validálók között. Ezeket reputációs pontszámok alapján lehet kiválasztani.
A csomópontjaikat nem üzemeltető LINK tulajdonosok érméiket akár egy megbízható csomópont-üzemeltetőre is delegálhatják, így ők is részt vehetnek a stakingben. A nem validáló csomópontok jelenleg nem köthetik le tokenjeiket.
A fejlesztők számításai szerint kezdetben a staking 5%-os hozamot fog hozni, amely a Chainlink adatfolyamainak felhasználói által fizetett díjakból valamint a kincstári kibocsátásokból származik. Hosszú távon pedig kizárólag a hálózat által megkeresett díjakból jön majd a bevétel.
Hogyan biztosított a Chainlink hálózat?
A minél nagyobb biztonsági fok elérése érdekében a Chainlink a Proof of Stake mechanizmusához hasonló rendszert alkalmaz: a validáló csomópontok LINK érméket kötnek le, hogy hozzáférjenek az adatszerződésekhez, plusz jutalmat kapjanak a hálózattól. A hálózati csomópontok etikátlan vagy rosszindulatú működése a lekötött tokenek elvesztését vonja maga után.
Működésének biztosításához a Chainlink decentralizált orákulum hálózata három, kifejezetten erre a célra kifejlesztett okosszerződésre támaszkodik.
- Aggregációs szerződés: az adott okosszerződés követelményei szerint összegyűjti a különböző orákulumoktól származó adatokat a legpontosabb eredmények azonosításáért.
- Megbízás-egyeztető szerződés: az okosszerződés által meghatározott feltételekkel párosítják a legmegfelelőbb orákulumot a szolgáltatási szintű megállapodással (SLA).
- Reputációs szerződés: teljesítménymutatók – teljesített kérések száma, az átlagos válaszidő, az orákulum által stakelt LINK érmék száma – vizsgálatával értékeli az orákulumok megbízhatóságát.
A Chainlink kritikái és kihívásai
Mint minden új rendszernek, a Chainlink hálózatnak is megvannak a maga kihívásai és folyamatos fejlesztésre és javításra szoruló részei.
Az egyik fő kritikai pont amivel szembesíteni szokták a hálózatot, az a decentralizáció kérdése. Jelenleg ugyanis számos csomópont-üzemeltető valójában nagyméretű szervezet, ami potenciálisan veszélyezteti a hálózat decentralizációs alapelvét.
Az egyik további problémakör, az okosszerződések biztonsági sebezhetőségének a kockázata. Mint minden blokklánc-alapú rendszernél, úgy a Chainlink esetében is a tervezési hiányosságok vagy a kódolási hibák adatvesztéshez. Vagy még rosszabb esetben szándékos visszaélésekhez és manipulációkhoz vezethetnek.
Hogy bírja a Chainlink az egyre nagyobb adatigénylést? Egy hálózat skálázhatósága a blokklánc-hálózatok szüntelen változó és fejlődő rendszerében állandó megmérettetéseknek van kitéve.
Még a digitális térben, ahol mindent a számok, az adatok és a bitek határoznak meg, itt is fontos a bizalom kérdése. Miközben a Chainlink reputációs rendszere a csomópontok üzemeltetői között a korrekt viselkedést ösztönzi, az okosszerződésekbe táplált adatok megbízhatósága alapvetően nem garantált.
A rendszer bonyolultsága akár el is riszthatja a kisebb projekteket a Chainlink orákulumainak integrálásától. Ugyanez a szempont igaz lehet a költségekre is. A piac egyre szélesebb, a konkurens orákulum szolgáltatók minden “hibát” használhatnak a térnyerésre.
A Chainlink kilátásai és fejlődési lehetőségei
A Chainlink fejlődési lehetősége egyértelmű irányba mutat: a decentralizált orákulumok és a biztonsági intézkedések továbbfejlesztése lehet a prioritás. A csomópont-üzemeltetők hírneve és az adatok integritása elsősorban a hamisítás biztos hardvermegoldások és az adattitkosítási technikák korszerűsítésével érhető el.
A központosítással kapcsolatos aggályok enyhítése, azaz a nagyobb decentralizáció elérése érdekében a csomópont-üzemeltetők minél változatosabb körét kell elérni és bevonni az ökoszisztémába. A következő fejlődési pont a láncok közötti interoperabilitás kiterjesztése a különböző blokklánc platformokra: ez megoldás megkönnyítheti az okos szerződések valós adatainak zökkenőmentes elérését a különböző ökoszisztémákban.
A hálózatnak javítania kell skálázhatósági megoldásait: olyan technológiákat kell integrálnia, amik elősegíthetik a növekvő adatigénylések kezelését. Az adatok biztonságos kezelése elengedhetetlen, a Chainlink újabb és újabb adatvédelmi funkciókkal kell előrukkolnia.
A Chainlink által megálmodott órákulum hálózat teszi lehetővé, hogy a valós időben érkező információkat a decentralizált alkalmazások és okos szerződések is fel tudják dolgozni és képesek legyenek ezek alapján automatizált döntéseket hozni. A Chainlink fejlődése az egész blokklánc ökoszisztéma jövőjére hatással lehet.
